Fehérorosz börtönbe került uniós diplomata ügyében szólalt meg az Unió – nem is akárhogy
Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő szerint az uniós diplomatát a fehérorosz hírszerző szolgálat fogta el az uniós küldöttség irodája előtt.
Aki komolyan gondolja a békét Ukrajnában, annak sürgetnie kell a béketárgyalások megkezdését.
„Magyarország, mint Ukrajnával szomszédos ország, közvetlenül érintett a háborúban. Az ukrán hadsereg több száz magyar nemzetiségű (bár ukrán állampolgárságú) katonája vesztette már életét a háborúban, közülük sokakat erőszakkal soroztak be az Ukrán Hadseregbe. Az európai közvélemény mind erről mit sem tud. Éppoly kevéssé közismert, hogy milyen jogkorlátozásoknak van kiszolgáltatva az Ukrajnában élő mintegy 150 ezer lélekszámú magyar kisebbség, amelynek jog szerinti hátrányos megkülönböztetése a nyelv- és oktatási törvényből adódik. Ezen törvények rendelkezései a magyar nyelv közéletben való használatának háttérbe szorításától egészen a magyar nemzeti zászlók kitűzésének tiltásáig terjednek.
Elszabaduló infláció
Ennek ellenére Orbán Viktor miniszterelnök kormánya számára kezdettől fogva világos volt, hogy ki az agresszor. Magyarország kormánya már a háború első napjaiban élesen elítélte az oroszok által Ukrajna elleni indított háborút. Magyarország továbbra is feltétel nélkül kiáll Ukrajna függetlensége és területi integritása mellett, és támogatja Ukrajna EU-tagságra irányuló törekvéseit.
Eddig több mint egymillió ukrán háborús menekült érkezett hazánkba, akiket Magyarországon regisztráltak és ellátásban részesítettek. A háborús menekültek nagy része tovább utazott Nyugatra, azonban még így is sokan maradnak. Akik maradnak, azok kedvezményes ellátásban részesülnek, szabadon és ingyenesen utazhatnak és szabadon munkát vállalhatnak (az ukrán menekülteket foglalkoztató munkaadók állami támogatásban részesülnek). Több mint ezer ukrán diák tanul magyar egyetemeken, sokan közülük ösztöndíjjal. Magyarország segélycsomagok tömegét küldi a szomszédos Ukrajnába, eddig mintegy harmincmillió euró értékben. Ezen kívül Magyarország is elkötelezte magát, hogy havonta 35 ezer tonna gázolajat szállítson Ukrajnának.
A magyar kormány egyedül a fegyverszállítások stratégiai kérdését ítéli meg másképpen, mint a legtöbb európai kormány. Magyarországon ugyanis általános az a meggyőződés, hogy a fegyverszállítások csak meghosszabbítják a háborút és ezzel együtt az ukrán nép szenvedését.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország elhanyagolná a katonai szövetség (NATO) iránti lojalitását. Budapest a NATO és az EU minden határozatát támogatja. Orbán Viktor miniszterelnök is megszavazta az Európai Unió különböző szankciós csomagjait. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy többször kifejezte ezzel eltérő véleményét.
A miniszterelnök véleménye szerint a szankciók nem eléggé átgondoltak, alig mutatnak fel eredményeket, és mindenekelőtt ártanak az uniós tagállamok polgárainak a magas inflációs ráták, a megfizethetetlen energiaárak, az elszabaduló infláció révén. 2022 őszén a teljes magyar lakosság körében végzett felmérés során mintegy 1,4 millió ember mondta el véleményét fenti kérdésekkel kapcsolatban. A válaszadók 97 százaléka azon a véleményen volt, hogy a szankcióknak negatív hatása van Magyarországra.”
Nyitókép: Kenzo Tribouillard / AFP